Dr. Igaz Levente

Az idegenvezetés olyan mesterség, ahol mindig van lehetőség fejlődni, más módon dolgozni, mint korábban. Ez pedig az én esetemben alapvető dolog, bármivel is foglalkozzak.

Az elmúlt majd két évtizedben többféle formáját is megtapasztalhattam az idegenvezetői hivatásnak, de a szívemnek különösen kedves, vagy valamiért kedvesebb témákról viszonylag kevés lehetőségem volt eddig az érdeklődőknek hazai pályán, magyarul beszélni, sztorizni.

Azért is csatlakoztam nagy örömmel a Városművek csapatához, mert itt erre is nyílik lehetőségem. Ráadásul ez a másik szakmámmal is egybevág. Történészként is ugyanazok a motivációk hajtottak és hajtanak, mint a turizmus területén. Az egyik: folyamatosan kutatni az újat, ami mások, jelen esetben a vendégek számára is érdekes lehet. Azután érdemben is megosztani velük mindazt, amit az évek során megtanultam, persze „nem középiskolás fokon”. De ha úgy hozza, akkor akár úgy is, hiszen ismeretet adni és kapni korántsem csak az osztályteremben lehet. Nekem mindmáig felemelő érzés értelmes emberekkel társalogni, ezzel együtt tanítva tanulni. És semmi baj nincs azzal, ha egy minőségi előadással megspékelt tematikus séta után éppen az egykori fiatalkori élmény ugrik be valakinek. Például valamelyik legendás tanáráról, akinek az óráira valóban élmény volt beülni annak idején.

Végül pedig a múlt és a jelen összekötése is fontos, mert bármilyen nehéz is, szerintem mindig nagy élmény a régi korok emberének szemszögéből szemlélni a világot. Vagy legalábbis kísérletet tenni erre.