Bizsergető érzés felfedezni olyan dolgokat, amik egykor a budapesti hétköznapok szerves részei voltak, mára azonban teljesen elfelejtődtek. Ilyen az egykori pesti zsidó specialitás, a bólesz. Ez a kelttésztából készült fahéjas, diós sütemény 110 év után a Városművek jóvoltából újra elérhető.
A bólesz a 16. századtól kezdődően bejárta Európa nyugati felét Portugáliától Hollandiáig. Valamikor az 1800-as évek folyamán érkezett Budapestre. A hazai ízlés szerint sütött, diós változata annak rendje és módja szerint gyökeret vert Pesten. Elsősorban a zsidók körében volt népszerű, de nem kizárólag. A szóbeszéd szerint a legfinomabb bóleszt a Herzl kávéházban sütötték a Király utca elején. A Herzlben aki a “real-deal”-re vágyott, a “16 krajcáros menüt” kérte, ahol a bólesz mellé 8 decis! habos tejeskávé járt.
Annak ellenére, hogy Budapesten széles körben ismert és népszerű sütemény volt, a Herzl kávéház 1915-ös bezárása után gyakorlatilag nyom nélkül eltűnt a köztudatból. Honnan tudunk róla mégis? Körner András gasztrotörténeti kutatásai nyomán került elő a bólesz receptje 1935-ből, amelyet eredetileg a kor “gasztrocelebje”, Magyar Elek, az “Ínyesmester” közölt a Pesti Naplóban. A bólesz megjelent könyvben, szerepelt kiállításon, itt-ott megsütötték. Mégsem terjedt el újra a városban. A Városművek ezen szeretne változtatni.

Az Alice Hotel csapatában partnerre találtunk, így 110 év után újra rendszeresen elérhető Budapesten a bólesz! Az Alice séfjei csak a mi sétánkra elkészítik a süteményt az 1935-ös recept alapján. A résztvevők az Andrássy út titkai sétánkon kóstolhatják meg. A legközelebbi időpontok itt érhetők el.
Reméljük, minél többen kedvet kapnak a bóleszhez, és visszatér a budapesti mindennapjainkba. Nagyszerű volna munkába menet a kedvenc pékségünkben bóleszt reggelizni!
Ha kedvet kaptál a bóleszhez, próbáld ki az Ínyesmester 1935-ös receptjét. (forrás: Ínyesmester (Magyar Elek), Fejezetek az ínyesmesterség köréből. Pesti Napló, 1935. július 28. idézi Körner A. Jó lesz a bólesz 180. old.)
Íme:
“Félkiló liszt negyedrészéből 3 deka élesztővel és langyostejjel kovászt csinálunk. Ha megkelt, 2-3 tojássárgáját teszünk bele,10 deka törött cukrot, 10 deka vajat, kevés sót és annyi langyostejet, hogy kenyértésztához hasonló massza legyen. Kézzel jól kidolgozzuk és negyedóráig betakarva állni hagyjuk. Kisujjnyi vastagságra, kb. 20 cm szélesre kinyujtjuk, kevés olvasztott vajjal bekenjük, kevés diót, cukrot, mazsolaszőlőt és fahéjat szórunk rá, összegöngyöljük roládformára és kb. 8 cm széles darabokra vágjuk. Ezeket a darabokat ujjnyi távolságra lapjukra fektetve magasszélú tepsibe tesszük, oldalait kevés vajjal megkenjük, kelni hagyjuk és megsütjük. Természetesen a tepsit is ki kell kenni vajjal. (Mikor félig megsült, meglocsolhatjuk cukros, nyers édes tejjel.)”
Seres Dani rövid összefoglalója a bólesz sztoriról: